Hírek

<< Újabb hírek
Aktuális információk az egyesületről

2013.09.28 6:44

Szeptember 27-én délután indult tűzoltó technika kezelő tanfolyamon egyesületünk tagjai közül tíz fő vesz részt, mely képzésekre az OKF által a tűzoltó egyesületek részére kiírt szakmai pályázatán nyertünk forrást. Nyolc fő átemelő szivattyú, 4 fő hidraulikus mentőkészlet és motoros láncfűrész géptípusokból fog -reményeink szerint sikeres- vizsgát tenni. Október hónapban -szintén pályázati forrásból- egy fő gépkocsivezető PÁV I. vizsgálaton fog részt venni, mely vizsgálat feltétele, hogy az egyesület tulajdonában lévő gépjárműfecskendőn káresethez történő vonulás közben működtethesse a megkülönböztető jelzéseket.

Október első hétvégéjén egyesületünk tagjai közül hat fő kezdi el a negyven órás alapfokú önkéntes-és létesítményi tűzoltó képzést, mely alapfeltétele annak, hogy káresetek felszámolásában részt vehessenek - az egyéb személyi feltételek teljesülése mellett.
Érdekességként kell megjegyeznem, hogy a hat főből öt fő hölgy!

Sajnos a 18. életévüket betöltött férfiakat egyre nehezebb megnyerni ennek a célnak. Meglátásom szerint az egyesület életében bekövetkezett közel húsz évnyi "Csipke Rózsika szerű álom" hatása, amelyet a rendszerváltás bizonytalansága és sajnos -abban az időben- ennek a területnek az állam által mellőzött státusza is generált (ez az időszak az egyesület megfiatalodásáig, 2004-ig tartott). Az egyetlen férfi jelentkező sem Jászboldogházi lakos, de kötődik a településünkhöz. Azok a fiatalok, akik most kerülnek aktív korba -mivel gyermekkorukban Ők már nem kerültek kapcsolatba a tűzoltó egyesülettel- nem ismerték meg annak munkáját, nem érezték át egy-egy versenyre való felkészülés és versenyen való részvétel izgalmát, nem ismerték meg a közösség összetartó erejét, így szinte természetes is, hogy nem érzik szükségét, hogy szerepet vállaljanak egy olyan önkéntes civil szervezetben, amely helyi szinten önmaguk és családjuk, ismerőseik anyagi javaik védelmének érdekében jött létre és működik a nap huszonnégy órájában.
A tanfolyamra jelentkezők közül három leányzó a 2008-ban újra indult tűzoltó szakkör első tagjai közül kerültek ki és a többiek is valamilyen szoros baráti vagy családi kötelék útján kapcsolódnak a településünkön működő önkéntes tűzoltó egyesület aktív, vonulást vállaló tagjaihoz.

Látható, hogy az egyesület fennmaradása érdekében minél fiatalabb korban el kell érnünk a gyerekeket, amit az általános iskola negyedik, ötödik osztályos tanulóinál már célszerű elkezdeni tűzoltó szakkörök szervezésével. Ahhoz, hogy az iskolás gyerekek ismerősként fogadják a tűzoltókat, ismerjék a tűzoltók munkáját, már az óvodai életük során szükséges, hogy az óvónénik segítségével foglakozások keretében az életkori sajátosságuknak megfelelő (játékos) formában az alapvető tűzvédelmi ismereteket, információkat elsajátítsák. Az óvodai foglalkozások mellett jótékony hatású lehet, ha a gyermekek az óvodában vagy séta alkalmával a tűzoltószertárban egy-egy alkalommal személyes kapcsolatba kerülnek a tűzoltókkal és az általuk használt technikával és eszközökkel is, amelyeket megfoghatnak, felvehetnek és ki is próbálhatnak. Ebben az összetett feladatban szerencsére partnerre leltünk a helyi óvoda vezetője és dolgozói személyében. Reményeink szerint az iskola vezetése is -a korábbi évek pozitív segítő hozzáállásával- segíti ezen felvilágosító tevékenységünk megvalósítását a későbbi tűzoltó generáció felnevelésében.

Ismét itt a kánikula!

2013.06.18 12:05

Kánikulai napok - A hőség veszélyei a vízmérgezéstől a napszúrásig


Sárga, narancssárga, piros

A meleggel kapcsolatos riasztást háromfokú skálán közli a meteorológiai szolgálat. A legalacsonyabbat (sárgát) abban az esetben adják ki, ha a napi középhőmérséklet megközelíti a 25 Celsius fokot. A narancssárga riasztás akkor lép életbe, ha a napi középhőmérséklet három napon át meghaladja a 25 fokot, vagy egy napon átlépi a 27-et. A legmagasabb (vörös) a riasztás akkor, ha három napon keresztül 27 fok fölött van a napi átlaghőmérséklet.

A hőségben elsősorban a krónikus betegeknek és időseknek kell óvatosnak lenniük, és vigyázni kell a gyerekekre is.
A kánikula hatásai szervezetünkre
Hőkollapszus: A meleg miatti ájulás (banális hőségkollapszus) esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása.
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.
Napszúrás: Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.
A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.


Ön tudta?

Az egyre gyakrabban alkalmazott légkondicionáló berendezések elterjedésével egyidejűleg a kánikula okozta halálozások száma a vártnál jóval kisebb mértékben csökkent.


A napszúrás akár életveszélyes is lehet

A napszúrást hajlamosak lehetünk apró kellemetlenségnek tartani, ám a valódi napszúrás igen komoly egészségügyi probléma lehet, akár az életet veszélyeztető állapot is kialakulhat.
A napszúrást - mint neve is mutatja - tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon való tartózkodás okozza. Ilyenkor a napsütés melegítő hatása, a levegő felmelegedése miatt a szervezetben pozitív hőmérleg alakul ki, mely káros folyamatokat indít el a szervezetben.
Ehhez járul hozzá a fedetlen fejet érő napsütés direkt hatása, ami által a fej hőmérséklete jóval meghaladja a test hőmérsékletét. A megnövekedett hőmérséklet következménye a koponyaűri nyomás fokozódása és az agyhártya izgalma - ezen jelenségek felelősek a klasszikus tünetek
megjelenéséért.


Fontos tudni!

Sokan elfelejtik, hogy egy ködös, felhős napon is le lehet égni. Az ultraibolya sugárzás körülbelül 90 százaléka átjut a felhőkön. Az ultraibolya sugárzás visszatükröződik a hóról, a jégről, a homokról, a vízről, így ezek is ugyan olyan súlyosan le tudják égetni a bőrt, mint a napfény.

A napszúrás az egészséges embereknél is előfordulhat, ám egyes alapbetegségek és kóros állapotok nagyban hajlamosítanak kialakulására. A fokozott felmelegedésre hajlamosít az idős életkor, a túlöltözés, a folyadékpótlás nem kellő mértékű biztosítása, a fizikai megterhelés.
Számos alapbetegség (pl. egyes pszichiátriai problémák, magas vérnyomás, generalizált érelmeszesedés) hajlamosít a napszúrás kifejlődésére, csakúgy, mint az egyéb hőártalmak esetében. Több gyógyszer is rontja a hőtoleranciát (a pszichiátriában alkalmazott antipszichotikus szerek is ilyenek). Egyéni adottságok is befolyásolják a napszúrás kialakulására való hajlamot.
Melyek a napszúrás legjellemzőbb tünetei?
Az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger esetleg formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet).
A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál.


Mit tegyünk napszúrás esetén?

A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt!
Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.

Súlyos esetben a fenti teendőkön túl mindenképpen a mentők vagy orvos értesítése szükséges, mivel a beteg intézeti megfigyelést igényel! Csecsemőket minden esetben lásson orvos!
Hogyan lehet megelőzni a napszúrást?
A napszúrás megelőzésével kapcsolatban legfontosabb, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk a tűző napon! A kisgyermekeket, csecsemőket soha ne tegyük ki a direkt napfényre, játék közben viseljenek fehér (de legalább világos) kalapot és gyakran kínáljuk őket folyadékkal!
Erős nyári napsütés esetén soha ne tartózkodjanak hosszabb ideig az autóban, utazáskor mindenképpen rögzítsünk az ablakokra árnyékoló alkalmatosságot!
(Napszúrás - szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)


Kiszáradás:
Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio, exsiccosis) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.

Vízmérgezés:
A másik szélsőséges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.

Hőguta:
Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.

Hőkimerülés:
A hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.

Hőpangás:
Nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.



Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket.
Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget.
Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően tudat- és beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra - minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.


Tanácsok kánikula idejére:

Gyermeket és állatot még rövid időre se hagyjunk a gépkocsiba bezárva!

A nagy melegben hűtsük magunkat és megfelelően pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot és sót. Kirándulásra, utazásra mindig vigyünk magunkkal folyadékot!

Különösen vigyázzanak egészségükre kánikula idején az idősek, szív-, vese-, máj- és cukorbetegségben szenvedők. Ügyeljünk a gyermekekre, a kórházakban, időseket ellátó intézményekben gondozottakra - ők fokozottan érzékenyek a meleg és a napsugárzás hatására.

A nagy melegben korlátozzuk a fizikai aktivitást, 11 és 15 óra között lehetőleg tartózkodjunk árnyékban, hűvös helyen.

A napon hagyott gépjárművek igen gyorsan felmelegedhetnek, ezért ajánlott utazás előtt alaposan átszellőztetni az utasteret. A meleg gépjárműben való utazás rosszulléthez, akár ájuláshoz is vezethet, így fokozott a balesetveszély.


Szerző: WEB Beteg összeállítás

Aktuális tűzvédelmi információk - Aratás tűzvédelme és a hozzá kapcsolódó betakarítási munkák tűzvédelmi szabályai

2013.06.18 12:01

Ismét aktuálissá vált, így frissítve közöljük.
Tűzvédelem az aratás idején is
A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet (erő-és munkagép-, gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, bála-, illetve boglyatüzet) kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.


A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK FELÜLVIZSGÁLAT 2013

2013.05.28 8:29

Lassan itt az aratási szezon és az azt megelőző gépszemlék időszaka...

2013. június 14-én délelőtt a Jászberényi HTP épületében (5100 Jászberény, Jákóhalmi. út. 11/A)
tűzoltó készülék felülvizsgálat lesz.

Kérünk mindenkit, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó és az aratásban, betakarítási munkákban érintett ismerőseik figyelmét hívják fel a fenti eseményre!!!

ADÓ 1 % 2013

2013.05.21 10:57

Tisztelt támogatóink!

2013-ban a mai napon (2013.05.21. éjfélig) van az utolsó lehetősége, hogy támogatásával hozzájárulhasson valamelyik civil szervezet vagy egyház közhasznú tevékenységének ellátásához.

Ezúton is kérjük, hogy adója 1%-áról rendelkező nyilatkozatának kitöltésével és postára adásával az idén is támogassa egyesületünk működését - a település közössége, az ifjúság szabadidős- és tűzvédelmi nevelése, községünk megelőző- és mentő tűzvédelme érdekében folytatott közhasznú tevékenységében.

Jászboldogháza Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete előre is köszöni a támogatásukat.

Letölthető rendelkező nyilatkozat:
http://nonprofit.hu/niok/html-export/niok_organization/170585

Régebbi hírek >>